Amikor még azt hittem, "Meg tudjuk válltani a világot".....

2012.12.12 13:17

 

Osszuk meg a magyart!

 

 

Megosztás!! Ez egy szép MAGYAR szó! Mit, is jelent? Egy egészet, kettő vagy több részre tagolni.

Ez mindig is jó taktikának bizonyult, mikor a „hadakat” kellett több részre osztani, hiszen a kisebb csapattesteket sokkal könnyebb volt legyőzni, megsemmisíteni, mint ha egyben a derékhaddal kellett volna meg küzdeni. Alkalmazták is derék hadvezérek a világ minden táján, sikerrel.

Na ezt a taktikát választották a bal oldali deréknek éppen nem mondható politikusaink, mert tudták ha megosszák a tömegeket, akkor könnyebben el lehet kergetni a kis gyülekezéseket, és még azt sem lehet mondani rájuk hogy nem engedték a gyülekezési szabadságot, a szabad szólást. Beépítettek mindenhova szószólókat, akik mindig irányították a kisebb csoportosulásokat. Ha esetleg két társaság mégis talált közös nevezőt, máris indult az akna munka. Ezt az embert nem szeretjük mert azt mondta, vagy ezt mondta. Mindig volt indok, hogy azokat az embereket, akik vállukra vették volna a társaság, a társadalom sorsát, ellehetetlenítsék, megsemmisítsék, teljesen tönkre tegyék. Így hát többnyire maradt a családi beszélgetéseknél történő „világmegváltás”! Magasabb szinten a „kocsmai”, esetleg a településeken összejött néhány tenni akaró ember. De ez volt a legmagasabb szint idáig! Innen nincs tovább gondolhatnánk, mert a szomszéd település „lázadói” , már nem fogadták el a mi első emberünket, de mi sem fogadtuk el az ő szóvivőjüket.

Tökéletes volt az aknamunka! Az meg sem fordult senki fejében hogy ez mesterkélt ürügy, mert mindenki azt akarja mint mi, csak éppen másként mondja el. Elbeszéltünk egymás mellett.

De csak idáig!!!!!

Hat évvel ezelőtt, 14 egyetemista megalakította a JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALMAT, mint társadalmi szerveződést. A hatalom ezt hagyta, mert azt gondolták 14 fiatal úgysem tud semmit csinálni. Tévedtek! Most az egyszer, hál' ISTENNEK nagyot! Azóta ez a kis csapat kinőtte magát, párttá alakult, és rengeteg borsot tört már idáig is a bal oldal orra alá, de még fognak is fejfájást okozni a „libatolvaj” féléknek. Nem korruptok, szeretik, féltik HAZÁJUKAT, és ezért tenni is akarnak, és tesznek is! Van aki csak „szórólapokat terjeszt”, van aki „szervez”, és vannak akik összefogják az egész mozgalmat! Ez már komoly csapatmunka, amit már nem tud megállítani senki és semmi. Mostanára már rájöttek a bolsi hazaárulók is hogy ezekkel a JOBBIKOSOKKAL számolni kell. Méghozzá komolyan kell számolni, mert lesöprik a bal oldalt a politikai palettáról.

Ez nem fikció! Komoly veszély!!!

Hiteles vezetőik vannak, elismert képviselőik, akik azt teszik amit a választóik várnak tőlük. És ez a kulcs szó! Mert egy képviselőt, egy küldöttet azért küldenek a megfelelő helyre, hogy azoknak az embereknek a gondolatait akaratát képviseljék, akik odaküldték őket, és ne a saját „pecsenyéjüket” sütögessék. Mert most ez a trendi. Velejéig romlott a mai politikai vezetés! Egymást védik, bújtatják, korrupciós ügyekbe keverednek, illegális kifizető helyeket hoznak létre, amin keresztül lopják a MAGYAR NEMZET vagyonát, és osszák egymás között. Ez már gusztustalan! Ezek a politikusnak nem nevezhető „csúszómászók”, nem érdemlik meg hogy MAGYARNAK nevezhessék magukat. Eladták és eladnák az értékeinket, mindent ami fogható. Visznek már innen mindet ami jó, élelmiszert, fát, olajat, magyar fajta állatokat, szalmát, szénát, mindent ami mozdítható! Most az IVÓVÍZ kincsünk a cél. Európában nem lehet meginni a vizet ami a földből jön, mert egészségtelen. Nekünk van természetes ivó, ásvány, és termál vizünk is. Most ezt akarják eladni, hogy utána vehessük vissza ha inni akarunk! Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Nem hagyjuk, nem akarjuk és meg is védjük! Minden áron! Legalább az maradjon meg nekünk amit még nem tudtak elherdálni, leosztani!

Szerencsére vannak, és egyre többen vannak azok, akik látják az alagút végét, és a JOBBIKOT támogatják, belépnek sorainkba és tudják hol a helyük! Mert sokan vannak még akik nem tudják hova születtek, milyen nemzetiségiek. Identitászavarban szenvednek! Ezeknek az embereknek szeretném felnyitni a szemüket lássanak az orruknál tovább, mert lehet hogy késő lesz! A negyven- ötven éves „agymosást” nehéz kitörölni az emberek fejéből! Pedig ki kellene mihamarabb, mert az időnk vészesen fogy. Már mint a Nemzeté!!!!! Nemzeti „nagy csatában” kell gondolkodni, nem holmi „rebellióban”! Itt már nem elég a „pusztába kiabált szó”, a tények feltárása és ezeknek a közszemlére helyezése, hanem tenni kell.! Igen , TENNI KELLELLENE! Nem is keveset, mert ez a munka amit bevállaltunk, nem „délutáni séta”, hanem kemény, „ORSZÁGMEGMENTÉS” és utána „ORSZÁGÉPÍTÉS”!!!!! Ha ezt meg akarjuk valósítani, akkor „korán kell kelni és későn feküdni”, tehát sokat dolgozni! Rendkívül sokat, és nagyon hosszú időn át! Most ezek a kilátásaink, de ennek ellenére hívom sorainkba azokat, akik még egy kicsit is MAGYARNAK érzik magukat. Azok akik ennek ellenére is azt hangoztatják hogy nem lehet tenni semmit, sőt vannak akik , így kategórikusan kijelentik hogy szégyenlik hogy magyarok, azokkal nincs mit tenni,.azt kell velük csinálni, mint a „hűtlen kedvessel”, hagyni kell menni, mert az már nem fog változni soha. Sajnos!.

Gondolatok százai cikáznak a fejemben, ezt is meg kellene csinálni, azt is meg kellene csinálni, de rájöttem mindent nem tudok egyedül felvállalni, mert az energiám véges. Tehát ezért kell „csapatot építeni”, mi több „sereget”. Ebben kell gondolkodnunk, mert az ellenség gusztustalan ,gátlástalan, korrupt és becstelen! Igen tudatosan írtam az ellenség szót, mert azok akiket a fentebb említett jelzőkkel kellett felruháznom, nem érdemlik meg, az ellenfél jelzőt, mert az valamilyen szinten ez a becsületes harcot lenne hivatott kifejezni, nem pedig az általuk alkalmazott aljas munkát, amivel próbálják a becsületes embereket „kicsinálni”! Segítséget kérek Tőletek TESTVÉREIM, MAGYAROK! KÉRLEK SEGÍTSETEK!!! Nem szabad, nem lehet hagyni, hogy a HAZAÁRULÓ vezetőink lesöpörjenek bennünket Európa „színteréről”!

Minden segítség segítség, még az is amiről azt gondolnánk alapból hogy semmit nem jelent. Mi minden csekélységet tudunk használni. Még a jó tanácsot is!

Van egy civil szerveződés, a MAGYAROK SZÖVETSÉGE, komoly taglétszámmal. A programjában ugyanazokat az elképzeléseket mondják, mint a JOBBIK , csak máshogy fogalmaznak! Elbeszélünk egymás mellett?! Nem kellene!!!!! Velük is össze kellene fogni, nem párhuzamosan egymás mellett menni, hanem együtt! Mert a vezetőik nem igazán állnak a helyzet magaslatán! Együtt közös erővel kellene eltakarítani a szemetet, a „politikai szemetet”! Most erre van szükség, mert mint említettem már MEG VAGYUNK OSZTVA! „Kis csapatonként” akarnak bennünk legyőzni, mert az összefogott MAGYARSÁGGAL, még szembenézni sem mernek! Igen , nem is mernek! Mert a kockázatot nem merik felvállalni, csak a biztos győzelmet szeretik. Ők nem HAZAFIAK, nem tudják mit jelent ez a szó. Pedig ez egy „beszédes” MAGYAR szó! A HAZAFI, ha kell az életét is feláldozza az eszméért, a HAZÁÉRT! Egyenlőtlen harcba is belemegy, mert a HAZASZERETET VEZÉRLI! Erről ennyit!!!

A HATVANNÉGY VÁRMEGYE is civil szerveződés, melyek szintén azt akarják amit az előbb felsorolt két szervezet, csak ők kicsit „erőteljesebben” fogalmazva. Őket már valószínűleg a „segítőink” közt tudhatjuk, de majd kiderül a vallatásnál! Őket merném IGAZ HAZAFINAK mondani, míg a MAGYAROK SZÖVETSÉGE tagjai, nem mindig tudják, hol a helyük. Tőlük kérnék konkrét választ. Valljanak szint!!!! Mondják ki „fehéren-feketén” hova sorolják magukat?!

Számítunk a segítségükre, harcukra, méghozzá a „JOBBSZÁRNYON”!!! Így együtt LEGYŐZHETETLENEK vagyunk!!! Így tudjuk MEGMENTENI, MEGVÉDENI, ÚJJÁ ÉPÍTENI A HAZÁNKAT. Ehhez kérem minden magát MAGYARNAK valló HONFITÁRSUNKAT, hogy álljon fel! „TALPRA MAGYAR, HÍ' A HAZA..............”,

„RABOK LEGYÜNK, VAGY SZABADOK?.............”

 

Vagy tűnjön el végleg a MAGYAR? Ezt kell eldönteni! De csak azoknak, akik nem tudják HOL A HELYÜK!

Ha segíthetek egy „Kormorán” dalszöveggel, „MAGYARORSZÁGON SZÜLETTEM? MAGYAR EMBER LETTEM..................!”

Ez talán segít!

Köszönöm ha átgondolják írásom lényegét!

 

Szerző: Pungor „Phartus” Ferenc